A cikk feljavított, kiegészített változatát megtalálhatjátok a FILMBOOK.BLOG.HU-n!

Yakuza Filmes Pagodájának hála kiderült, hogy a Szellemharcosoknak létezik egy korábbi, 1960-as filmverziója, ugyanis ezt a kínai mesét többször is feldolgozták. Nem volt kérdés, hogy nekem ezt mindenképpen látnom kell!

Mivel nem szimpla remake helyzetről van szó, hanem egy régebbi feldolgozásról, nem voltak az egekben az elvárásaim, ugyanis és ott van az a 27 év a két film között, ami igencsak a Szellemharcosok javára dolgozik. Ugyanakkor az is igaz, hogy az Enchanting Shadow-t Arany Pálmára jelölték annak idején Cannes-ban. Ennek megfelelően nem a látványra helyezték a fő hangsúlyt az alkotók, így az akciók és a varázslat elég rendesen háttérbe szorult. Ez mind természetes, nem is róhatom fel hibaként.
Sajnálatos módon azonban minden más is kimaradt, olyan elhanyagolható apróságok, mint például a humor, a romantika, a zene, a tragédia és a melankolikus hangulat. Főhősünk nem egy ügyetlen, ártatlan és naiv fiú, hanem egy komoly, tanult férfi, de nemcsak ő, hanem senki más sem humoros a filmben, a helyzetkomikumok pedig hasonlóan elmaradnak. A főhősnőnk olyan mint egy viasz porcelánbaba, semmi sincs meg benne Joey Wang érzékien gyönyörű, fájdalmasan szomorú, de mégis pajkos alakításából. Olykor-olykor dalra is fakadnak színészeink, és ahogy ezt teszik, az európai fülnek borzasztóan szokatlanul cseng: számomra érdekes volt, de biztos vagyok benne, hogy más a falra mászna tőle. Akcióból és varázslatból csak a film végén láthatunk egy igencsak ingerszegény küzdelmet az öregasszony és a szakállas harcos között.
A film cselekménye is jóval kevesebb, gyakorlatilag csak a történet csontvázát láthatjuk, azt is zavaróan színpadias tálalásban, nem csak a Shaw Brothers gyönyörű díszletei, hanem a végletesen egyszerű fényképezés és a túlzó színészi játék miatt is. Viszont horrorelemek találhatóak az Enchanting Shadow-ban: két vagy három jelenetről beszélünk. Természetesen ma már nem számítanak félelmetesnek, de nagyon ügyesen és hangulatosan készítették el, biztos vagyok benne, hogy annak idején megtette a hatását a késleltetés, és a maszkmesterek munkája.
Valójában borzasztóan igazságtalan vagyok a filmmel, melynek az a legnagyobb hibája, hogy ugyanebből a történetből majdnem három évtized múlva egy sokkal jobb filmet hoztak össze. Önmagában nézve egy abszolút aranyos, érdekes filmecske, amivel simán el lehet tölteni egy estét a távol keleti alkotások rajongóinak.

A bejegyzés trackback címe:

https://santinofilm.blog.hu/api/trackback/id/tr332301262

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása