2011.06.11. 22:20
Szárnyas fejvadász
Nagyon régen 12-13 évesen láttam először a Szárnyas fejvadászt. Az hagyján, hogy nem azt kaptam, amit vártam, de nem is igazán értettem az egészet. Se a kultuszt, se magát a filmet. A történet alapján egy ütős akció sci-fire számítottam: Harrison Ford a jövőben lázadó robotokra vadászik. Ezek alapján jogosnak is tűnhettek az elvárásaim. Amerikában valószínűleg hasonló okokból bukott meg a film, vitathatatlan erényei ellenére. Most elérkezettnek éreztem az időt, hogy újra megnézzem a Szárnyas fejvadászt. Háromszor láttam, három egymást követő estén, a három különböző verzióját. Így kicsit érettebben, belemélyedve ebbe a világba, egészen különleges, egyedi filmélménnyel lettem gazdagabb.
Ami elsőre pofán vágja az embert az a látványvilág. Annak idején a rendezői változatot láttam. A Viasat 3-on egy életlen, szemcsés, kontraszthibás videókópiát adtak le, ami tökéletesen megfosztott a látványvilág élvezetétől, most viszont, amikor BluRayen is meg lehet nézni, valami elképesztő a hatás. Teljesen hihetetlen, hogy ’82-es a film, azaz majd’ 30 éves alkotással van dolgunk. A város látképe lenyűgöző, nem avult el, sőt modernnek számít mind a mai napig, arról nem is beszélve, hogy mennyi későbbi filmre volt nagy hatással. A legfontosabb a mi szempontunkból a hangulatkeltő ereje, ahogy átmentették a ’40-es évek noirjait a sci-fi műfajába. Ezen felül a Szárnyas fejvadász nagy erőssége, hogy saját világot teremt magának, amelyre csak kevés film képes, különlegessége pedig az, hogy nem magyarázza meg a néző számára az apró részleteket, minden a mi fantáziánkra van bízva: nem tudjuk meg, mitől lett ilyen élhetetlen, nyomasztó hely a város, miért él itt mindenféle népcsoport, akik valamilyen különleges, kevert nyelven társalognak. Nem tudjuk meg azt sem, hogy mi történt az állatokkal vagy, hogy miért esik folyton az eső. A képi világ elképesztő, az árnyak, a rácsok, a rengeteg ellenfény, a neonok tökéletesen megteremtik a neo noiros hangulatot, amelyet Vangelis kiváló zenéje 
még tovább fokoz. Ez nem az a típusú fülbemászó muzsika, mint amilyen a Tűzszekereké, vagy amilyen az 1492 - A Paradicsom meghódításának a zenéje, hanem sokkal inkább a benyomásokra, a pillanatnyi érzésekre, és a hangulatra alapoz, nem pedig a dallamosságra. Önmagában szerintem kevésbé alkalmas a hallgatásra (bár állítólag relaxációs zeneként nagyon jó), de annyira meghatározza magát az alkotást, hogy most éppen ebben a pillanatban is ezt hallgatom, hogy a megfelelő hangulatba kerüljek. A zene további nagy erénye, hogy egyesíti magában a ’40-es évekre jellemző jazzes futamokat a film készítésének jelenében uralkodó szintetizátoros hangzással, miközben az ultramodern jövőt is kiválóan érzékelteti, ráadásul mindezt úgy teszi, hogy egyértelműen ősi és örökérvényű marad az összkép. Zseniális munka, csak a legnagyobb alázattal lehet róla beszélni.
még tovább fokoz. Ez nem az a típusú fülbemászó muzsika, mint amilyen a Tűzszekereké, vagy amilyen az 1492 - A Paradicsom meghódításának a zenéje, hanem sokkal inkább a benyomásokra, a pillanatnyi érzésekre, és a hangulatra alapoz, nem pedig a dallamosságra. Önmagában szerintem kevésbé alkalmas a hallgatásra (bár állítólag relaxációs zeneként nagyon jó), de annyira meghatározza magát az alkotást, hogy most éppen ebben a pillanatban is ezt hallgatom, hogy a megfelelő hangulatba kerüljek. A zene további nagy erénye, hogy egyesíti magában a ’40-es évekre jellemző jazzes futamokat a film készítésének jelenében uralkodó szintetizátoros hangzással, miközben az ultramodern jövőt is kiválóan érzékelteti, ráadásul mindezt úgy teszi, hogy egyértelműen ősi és örökérvényű marad az összkép. Zseniális munka, csak a legnagyobb alázattal lehet róla beszélni.
A színészekről külön kell hogy szóljak, mert ez az egyik legizgalmasabb téma a Szárnyas fejvadász kapcsán. Rögtön egy kissé eretnek kijelentéssel kell kezdenem: szerintem Harrison Ford egyszerűen rossz választás volt Deckard szerepére. Mivel neve szinte egybeforrt a szereppel (persze nem annyira, mint Indiana Joneséval, vagy épp Han Soloéval), azt hiszem ez némi magyarázatra szorul: Ford jól megszokott csibészes, kisfiús, félmosolyos karaktere nem illik ehhez a szomorú, nagyvárosi, kiégett, megcsömörlött fejvadászhoz. Egyszerűen nem hiteles, én végig Harrison Fordot látom, és várom a következő vicces beköpését, de persze mindhiába. Rutger Hauer viszont tökéletes 
választás a lázadó replikánsvezér szerepére. Nyilvánvaló, hogy alapból hálásabb és sokszínűbb szerepről van szó, Hauer szuggesztív jelenléte viszont ha lehet, még rátesz erre egy lapáttal. Ha kell kegyetlen és félelmetes, de van, hogy szomorú és szánandó, ám mindig csodálatos; nem csak a külseje, hanem a kisugárzása, és a színészi tehetsége miatt. Ha épp ő van a képen, akkor a többi színész menthetetlenül elhalványul, egyértelműen ő az alkotás középpontja, annak ellenére, hogy jóval kevesebbet szerepel 
Fordnál. Sean Young Rachael szerepében szerintem szintén kiváló volt, bár állítólag tapasztalatlansága miatt elég sok problémát okozott a forgatáson. Mindenesetre a vásznon ebből semmi sem látszik. Rachael érzéki, bájos, érdekes és tragikus. Az a jelenet, amelyben ráébred arra, hogy ő valójában replikáns, az szavak nélkül is szívszorítóan drámai. Itt ér össze a forgatókönyv remek szituációja, a nagyszerű rendezés, a visszafogott zenével, és az ügyes színészi játékkal. Akit még feltétlenül meg kell 
említenem, az Daryl Hannah, mint Pris, élete első komoly szerepében. Rachael mellett ő a történet másik tipikus femme fatale-ja. A replikánsok közül ő a kéjmodell, tulajdonképpen egy gyönyörű, ám számító-csábító nőstény, aki azonban annyira aranyos, hogy egyáltalán nem lehet rá neheztelni egyetlen percig sem. A többi replikánst alakító színész inkább csak megmarad a háttérben: Brion James szimplán csak ellenszenves, Joanna Cassidy pedig szexis, rájuk annyira nem fogunk emlékezni, mint a rejtélyes Gaff-ra, akit Edward James Olmos játszik. A rémisztően titokzatos karakterét nehéz meghatározni, bár majd teszek rá egy kísérletet a későbbiekben.
A forgatókönyv állítólag sok ponton eltér az eredeti könyvtől, de én azt nem olvastam, így összehasonlítani sem tudom őket. A filmben csak elvétve találunk humort, de az sem különösebben vicces. Ellenben a drámai jelenetek nagyon a helyükön vannak, sőt egy sci-fitől szokatlan módon gyönyörűen líraivá válik néhány igen fontos momentum, de ebbe már belejátszik Ridley Scott zsenije is. A történetről is kell szólnom pár szót; néhány az emberre tökéletesen hasonlító replikáns megszökik a szolgálati helyükről, és visszatérnek a Földre, méghozzá azért, hogy a készítőjükkel meghosszabbítsák a 4 éves élettartamukat. 
Ebből az alaphelyzetből sikerült az íróknak és Ridley Scottnak kihozniuk, amit lehetett. Ami elsőre feltűnhet a hollywoodi produkciókhoz szokott nézőknek, az a Szárnyas fejvadász tempója. Viszonylag kevés a cselekmény történik, a szereplők gyakran és nagyon sokat hallgatnak, vagy épp csak nézelődnek, szemlélődnek. Az első alkalommal még lassúnak, sőt unalmasnak is találhatunk bizonyos jeleneteket, de érdekes módon, minél többször nézzük meg, annál jobban bele tudunk mélyedni és érezni ebbe a különös világba, hála az összetett forgatókönyvnek, és a hihetetlen képi világnak. Egy mai filmhez szokott nézőnek viszont kétségtelen, hogy nehéz lehet elsőre befogadni a látottakat, annál is inkább, mert az akciójelenetek sem olyanok, mint amire számítanánk. A történet elején főhősünket, 
Deckard-ot a rendőrfőnök a legjobbként állítja be a szakmájában; ez alapján azt várnánk, hogy majd jól lemészárolja a replikánsokat, ehelyett mélyen emberi marad egész végig, nem egy a ’80-as évekre tipikusan jellemző isteni akcióhős, mint amilyeneket rengeteget láthattunk, hanem pont az ellenkezője: esendő, emberi, aki gyakran hibázik. Gyakorlatilag csak két női replikánst sikerül „visszahívnia”, akik fegyvertelenek, de még így is mindkettő rendesen megszívatja. A rendezés erénye, hogy az egyik jelenet nagyon drámai, a másik viszont már-már horrorisztikus. Érdekes a replikánsok megjelenítése ezzel szemben, akik
kezdetben hidegnek, kegyetlennek és gépiesnek tűnnek, és ahogy veszti el főhősünk az emberségét, úgy válnak a gépek egyre inkább élővé a szemünkben, egészen a megváltó végkifejletig. Ezek a várakozásunkon felüli, néhol azonban kétségtelenül elidegenítő elemek jócskán különlegessé teszik a filmet, egyben megmagyarázzák, miért nem örvend egyértelmű sikernek a mű, rengeteg erős momentuma ellenére. Miközben néztem a Szárnyas fejvadászt, elgondolkodtam rajta, hogy vajon nem lenne jobb, élvezhetőbb, ha kicsit gyorsabb, egyben rövidebb lenne? Vajon elvesztené a mélységét? 
Ebből az alaphelyzetből sikerült az íróknak és Ridley Scottnak kihozniuk, amit lehetett. Ami elsőre feltűnhet a hollywoodi produkciókhoz szokott nézőknek, az a Szárnyas fejvadász tempója. Viszonylag kevés a cselekmény történik, a szereplők gyakran és nagyon sokat hallgatnak, vagy épp csak nézelődnek, szemlélődnek. Az első alkalommal még lassúnak, sőt unalmasnak is találhatunk bizonyos jeleneteket, de érdekes módon, minél többször nézzük meg, annál jobban bele tudunk mélyedni és érezni ebbe a különös világba, hála az összetett forgatókönyvnek, és a hihetetlen képi világnak. Egy mai filmhez szokott nézőnek viszont kétségtelen, hogy nehéz lehet elsőre befogadni a látottakat, annál is inkább, mert az akciójelenetek sem olyanok, mint amire számítanánk. A történet elején főhősünket, Deckard-ot a rendőrfőnök a legjobbként állítja be a szakmájában; ez alapján azt várnánk, hogy majd jól lemészárolja a replikánsokat, ehelyett mélyen emberi marad egész végig, nem egy a ’80-as évekre tipikusan jellemző isteni akcióhős, mint amilyeneket rengeteget láthattunk, hanem pont az ellenkezője: esendő, emberi, aki gyakran hibázik. Gyakorlatilag csak két női replikánst sikerül „visszahívnia”, akik fegyvertelenek, de még így is mindkettő rendesen megszívatja. A rendezés erénye, hogy az egyik jelenet nagyon drámai, a másik viszont már-már horrorisztikus. Érdekes a replikánsok megjelenítése ezzel szemben, akik kezdetben hidegnek, kegyetlennek és gépiesnek tűnnek, és ahogy veszti el főhősünk az emberségét, úgy válnak a gépek egyre inkább élővé a szemünkben, egészen a megváltó végkifejletig. Ezek a várakozásunkon felüli, néhol azonban kétségtelenül elidegenítő elemek jócskán különlegessé teszik a filmet, egyben megmagyarázzák, miért nem örvend egyértelmű sikernek a mű, rengeteg erős momentuma ellenére. Miközben néztem a Szárnyas fejvadászt, elgondolkodtam rajta, hogy vajon nem lenne jobb, élvezhetőbb, ha kicsit gyorsabb, egyben rövidebb lenne? Vajon elvesztené a mélységét? A Szárnyas fejvadász egyik legnagyobb pozitívuma, hogy tele van az európai-keresztény kultúrkörből vett szimbólumokkal, archetípusokkal, és hogy ennek köszönhetően sokféleképpen lehet értelmezni a látottakat. Ford a magányos hős, a kiégett detektív, Rachael a titokzatos végzet asszonya, a szökött replikánsok meg egyaránt lehetnek fellázadt rabszolgák, bukott angyalok (erre utal a magyar cím is), vagy az emberiség megtestesítői. Ha pedig ők maguk az emberiség jelképei - ami szerintem a legvalószínűbb - , akkor egyértelműen Istent keresik, aki nem más, mint Tyrell a feltaláló, az üzletember, a teremtőjük. Battyék ugyanazért keresik Tyrellt, amiért az emberek Istent, vagy a vallást: hogy tovább élhessenek, mert mindnyájan halálra vannak ítélve a születésüktől fogva. Mi emberek ugyanezt tesszük, képtelenek vagyunk elfogadni, hogy egy nap semmivé válunk, így belekapaszkodunk Istenbe, vagy a vallásba, hogy örök életet nyerjünk. Ezt az értelmezést erősíti, hogy Roy Batty a liftben felfelé, az ég, a mennyország felé halad. Más kérdés, hogy az Úr lakhelye egy piramisban található, amely egyértelmű utalás az 
egyiptomi, gonosz rabszolgatartókra. A találkozás azonban végtelenül kiábrándító a filmben, Tyrell ugyanis nem tud segíteni, Batty ezért elpusztítja. A film síkján is könnyedén lehet ezt értelmezni: az emberek elpusztították Istent, pokollá tették a Földet, a replikánsok pedig emberi mintára elpusztítják a saját Istenüket.
egyiptomi, gonosz rabszolgatartókra. A találkozás azonban végtelenül kiábrándító a filmben, Tyrell ugyanis nem tud segíteni, Batty ezért elpusztítja. A film síkján is könnyedén lehet ezt értelmezni: az emberek elpusztították Istent, pokollá tették a Földet, a replikánsok pedig emberi mintára elpusztítják a saját Istenüket.Hogy jobban megérthessük a filmet érdemes közelebbről szemügyre venni a Szárnyas fejvadászban megjelenő néhány fontosabb szimbólumot: a leginkább egyértelmű és közérthető a fináléban megjelenő galamb, amely a lélek szimbóluma. De itt van Tyrell háziállata a replikáns-bagoly, amely mint kiderült számomra, nem csak a bölcsességgel kapcsolatban jelenik meg, hanem mint a sötétség isteneinek állata, aki átjár az élő és a
szellemvilág között. A kígyó is megjelenik, amely szintén egy nagyon sokrétű szimbólum, még akkor is, ha csak a keresztény kultúrát nézzük, amelyből a film leginkább merít. A kígyót Zhoránál láthatjuk, és egyaránt jelentheti a kísértést Deckard számára, hisz Zhora fantasztikus nő, ráadásul Deckard előtt fürdik. Viszont a Bibliában más helyeken a kígyó vedlése miatt a halhatatlanságot jelképezi, melyre a replikánsok vágynak, arról nem is beszélve, hogy az ész szimbóluma is, Deckard pedig nemigen tudja megtéveszteni Zhorát.
szellemvilág között. A kígyó is megjelenik, amely szintén egy nagyon sokrétű szimbólum, még akkor is, ha csak a keresztény kultúrát nézzük, amelyből a film leginkább merít. A kígyót Zhoránál láthatjuk, és egyaránt jelentheti a kísértést Deckard számára, hisz Zhora fantasztikus nő, ráadásul Deckard előtt fürdik. Viszont a Bibliában más helyeken a kígyó vedlése miatt a halhatatlanságot jelképezi, melyre a replikánsok vágynak, arról nem is beszélve, hogy az ész szimbóluma is, Deckard pedig nemigen tudja megtéveszteni Zhorát.De vannak itt még olyan apróságok, mint a ventillátor, az alagút, a szöggel átszúrt kéz, a már említett piramis, a lángokat lövellő nagyváros, mint a pokol megtestesülése, a bátorságot, erőt, tisztaságot jelentő unikornis, sőt még Rachael neve is egy elérhetetlen bibliai asszonyra utal, és természetesen ott van a szem. A szem a legfontosabb és az 
egész történeten keresztülívelő szimbólum: már rögtön a film elején egy hatalmas szemben láthatjuk tükröződni a városképet és a felcsapó lángokat. Az sem véletlen, hogy a replikánsok legelőször a szemkészítőhöz mennek, és Roy Batty azt mondja neki: „Ha tudnád miket láttam én, a te szemeiddel.” Később maga a Teremtő, Tyrell is gigantikus szemüveget visel, és az sem véletlen, hogy Roy Batty kinyomja Tyrell szemeit, mielőtt megöli. A szem egyrészt a lélek tükre, ami fontos szerepet kap az egész filmben, másrészt a látás, a belátás, a megértés, az odafigyelés örök szimbóluma, amelyből igen kevés jutott a replikánsoknak. Mindemellett jelképezi Isten mindent látó szemét is, nem véletlen, hogy Tyrellnek olyan óriási lencséi vannak. Így teljesen egyértelművé válik, hogy Batty miért pont ilyen módon pusztítja őt el.
egész történeten keresztülívelő szimbólum: már rögtön a film elején egy hatalmas szemben láthatjuk tükröződni a városképet és a felcsapó lángokat. Az sem véletlen, hogy a replikánsok legelőször a szemkészítőhöz mennek, és Roy Batty azt mondja neki: „Ha tudnád miket láttam én, a te szemeiddel.” Később maga a Teremtő, Tyrell is gigantikus szemüveget visel, és az sem véletlen, hogy Roy Batty kinyomja Tyrell szemeit, mielőtt megöli. A szem egyrészt a lélek tükre, ami fontos szerepet kap az egész filmben, másrészt a látás, a belátás, a megértés, az odafigyelés örök szimbóluma, amelyből igen kevés jutott a replikánsoknak. Mindemellett jelképezi Isten mindent látó szemét is, nem véletlen, hogy Tyrellnek olyan óriási lencséi vannak. Így teljesen egyértelművé válik, hogy Batty miért pont ilyen módon pusztítja őt el.A szimbólumokon túl is olyan örök kérdéseket vet fel a történet, amelyek mindig foglalkoztatták az embereket, mint például a jó és a rossz közti különbség. Deckard például közel sem egyértelműen pozitív karakter, sőt igazán sok mindent szeretni sem lehet benne. Az egyik replikánst, egy fegyvertelen nőt például menekülés közben lő hátba. A másik nő, akit megöl, szintén fegyvertelen. Bár láthatóan szarul érzi magát ezek után, mégis szó nélkül teszi tovább a dolgát, ezzel pedig lényegében a saját lelkét gyilkolja, éppen azt, ami elvileg megkülönböztetné a replikánsoktól. Ezzel szemben Roy Batty kezdetben gonosznak tűnhet, de valójában egy mélyen szomorú sors jutott nekik osztályrészül: a 4 éves élettartam. Nagy kérdés még, hogy ha a replikánsok tökéletesen emberiek, akkor mégis mi választja el őket az embertől. A válasz erre a lélek. Persze, nem csak az embernek lehet lelke, hanem a gépnek is, de egyedül az emberi lélek képes alkotni, teremteni, életet adni. 
A film végi katartikus pillanatban érezhetjük át mindezt, mikor a haldokló Roy Batty megmenti Deckard életét. A tökéletes Batty felismeri Deckardban az embert, amivé ő is szeretne válni. Rájön, hogy ő már mindenképp meghal, Deckard pedig pont ugyanarra vágyik, mint ő: csak szeretne tovább élni. És Roy Batty pont akkor hal meg, amikor a lelke emberivé válik, hisz a véres és jogos bosszú helyett megadja valaki másnak a további élet lehetőségét. Ekkor már semmi sem különbözteti meg az embertől. Deckard tulajdonképpen egyáltalán nem érdemelte ki a megváltást, de Batty megváltotta őt is, és saját magát is a bűneik alól. Erre utal az a krisztusi szimbólum, mikor átszúrja szögekkel a kezét. Ezelőtt pedig gyakorlatilag egy megrázó, majd kilátástalanul izgalmas horrorjelenetet láthatunk, amely legvégül egy gyönyörű, lírai monológban csúcsosodik ki:
A film végi katartikus pillanatban érezhetjük át mindezt, mikor a haldokló Roy Batty megmenti Deckard életét. A tökéletes Batty felismeri Deckardban az embert, amivé ő is szeretne válni. Rájön, hogy ő már mindenképp meghal, Deckard pedig pont ugyanarra vágyik, mint ő: csak szeretne tovább élni. És Roy Batty pont akkor hal meg, amikor a lelke emberivé válik, hisz a véres és jogos bosszú helyett megadja valaki másnak a további élet lehetőségét. Ekkor már semmi sem különbözteti meg az embertől. Deckard tulajdonképpen egyáltalán nem érdemelte ki a megváltást, de Batty megváltotta őt is, és saját magát is a bűneik alól. Erre utal az a krisztusi szimbólum, mikor átszúrja szögekkel a kezét. Ezelőtt pedig gyakorlatilag egy megrázó, majd kilátástalanul izgalmas horrorjelenetet láthatunk, amely legvégül egy gyönyörű, lírai monológban csúcsosodik ki:"Olyan dolgokat láttam, amit ti emberek el se hinnétek. Lángban álló hadihajókat túl az Orion-csillagképen, láttam C-sugarakat csillogni a sötétben a Tannhauser kapu mellett. De mindezek a csodás pillanatok eltűnnek az időben, akár a könnyek az esőben..." 
Nem mehetek el szó nélkül a Szárnyas fejvadász különböző verziói mellett sem, egyrészt azért, mert többek között ez is jelentősen hozzájárult a kultuszához, másrészt meg azért sem, mert mielőtt nekifogtam az írásnak, jómagam is három különféle változatban néztem meg. 
A mozis verzióban érződik, hogy a producerek próbálták menteni a menthetőt, miután a film elkészült. Nyilván ők is inkább látványos akciófilmre számítottak, semmint ilyen mély, művészi alkotásra. A nagy csendeket Deckard narrációjával próbálták pótolni, de azt kell hogy mondjam, elég gyér kísérlet volt. Mikor még nem láttam, csak hallottam erről, azt gondoltam biztos remekül illik ehhez a noiros világhoz, de kiderült, hogy tévedtem. A narráció szinte leesik a képről, annyira nem illik oda. Jobb esetben. Rosszabb esetben pedig Ford egyszerűen hülyeségeket beszél (például, hogy a felesége Sushinak hívja, nem vicc!), vagy elrontja az olyan fantasztikusan szép pillanatokat, mint Batty halála a fináléban. Ráadásul túl kevés a narráció ahhoz, hogy a film lényegi elemévé váljon, bár az is kétségtelen, hogy egy-két helyen azért jól jött, még ha máshol kicsit túl szájbarágósnak is tűnt.
A másik lényeges különbség az unikornis szerepe: itt mindössze annyit jelent a film legvégén, hogy Edward James Olmos karaktere, Gaff ott járt Deckard lakásán, és megölhette volna Rachael-t, de életben hagyta. 
A legvégső képkockák egyenesen borzalmasak. Miután az egész történet a sötét, esőáztatta pesszimista nagyvárosban, a pokolban játszódott, hirtelen kikerülünk a (Ragyogás felvételeivel) a napsütötte, tágas hegyek-völgyek közé, a szabadba, amelyről egyébként eddig két óráig azt sugallta a film, hogy már rég nem is létezik. A narráció pedig itt a lehető legrosszabb: Deckard minden előzmény, vagy erre utaló jel nélkül közli velünk, hogy Rachael egyébként nem is olyan replikáns, úgyhogy nem is fog meghalni. Olyan gusztustalanul nyálas, olyan visszataszítóan hollywoodi befejezés ez, aminek ráadásul a világon semmi köze az eddig látottakhoz, vagy a film hangulatához, hogy még Vangelis egyébként nagyszerű zenéje sem tudja megmenteni.
Az eredeti Mokép által készített szinkronnal néztem meg ezt a verziót. Alapvetően egy igazi régi vágású, minden ízében klasszikus munkával van dolgunk, amely igazán élvezhető. Viszont képtelen voltam megszokni Szersén Gyulát Ford magyar hangjaként. Deckard karakterétől alapvetően nem állna távol Szersén Gyula, de mivel Ford nem túl jó Deckardként a végeredmény nekem túlontúl disszonáns. 
A rendezői változatból Ridley Scott kiszedte a narrációt, így már semmi sem rontja el a finálé összhatását, mi is szemlélődhetünk a szereplőkkel együtt, vagy épp elgondolkodhatunk a látottakon. Alapvetően egyszer ajánlatos megnézni a mozis verziót a könnyebb érthetőség kedvéért, de mindenképpen jobb narráció nélkül. A nyálas befejezés úgy ahogy van, teljesen és tökéletesen eltűnt, helyette kapunk egy újabb csavart. Az unikornis szerepe teljesen megváltozik egy álomjelenetnek köszönhetően, melyben Deckard egy (a Legenda című filmből kölcsönzött) egyszarvút lát futni. Némi gondolkodás után
felmerülhet a gyanú, hogy akkor ez azt jelenti, hogy Deckard replikáns? És ha replikáns, akkor miért volt sokkal gyengébb, esendőbb a többieknél? Viszont ő is pont ugyanúgy ragaszkodott a fényképeihez, és az ezek szerint nem létező emlékeihez, mint ahogy a replikánsok. El lehet ezen lamentálni egy jó darabig, de érzésem szerint Ridley Scott ezt csak utólag találta ki, hogy legyen némi létjogosultsága a rendezői változatnak. Ne feledjük, hogy ez még a ’90-es évek elején készült, amikor még nem adtak ki egy filmet dvd-n húszféle verzióban, mindenféle marketinges hátszéllel.
felmerülhet a gyanú, hogy akkor ez azt jelenti, hogy Deckard replikáns? És ha replikáns, akkor miért volt sokkal gyengébb, esendőbb a többieknél? Viszont ő is pont ugyanúgy ragaszkodott a fényképeihez, és az ezek szerint nem létező emlékeihez, mint ahogy a replikánsok. El lehet ezen lamentálni egy jó darabig, de érzésem szerint Ridley Scott ezt csak utólag találta ki, hogy legyen némi létjogosultsága a rendezői változatnak. Ne feledjük, hogy ez még a ’90-es évek elején készült, amikor még nem adtak ki egy filmet dvd-n húszféle verzióban, mindenféle marketinges hátszéllel.A Director’s Cuthoz egyféle szinkron készült, nekem is ehhez volt szerencsém. Harrison Ford hangja, itt már a megszokott Csernák János, aki mint mindig, most is kiváló ehhez a színészhez. Érezhető, hogy eltelt jópár év a két szinkron között, és itt már kicsit kevésbé adtak a minőségre, például engem nagyon zavart, ahogy minden szereplő magázta egymást, ami elég gyakori és idegesítő hiba a fordításokban. Viszont a ’90-es években még remek videószinkronok készültek, úgyhogy komolyabb panaszom erre sem lehet. 
Végül a Szárnyas fejvadász bemutatásának 25. évfordulójára elkészült a Final Cut. Ehhez már eredeti nyelven, BluRay minőségben volt szerencsém. Lényegi változtatások már nem igazán történtek a rendezői verzióhoz képest, inkább csak a trükköket turbózták fel egy kicsit, de szerencsére nem olyan túlzó módon, mint a Star Wars trilógia esetében. Az unikornisról való álom is különbözik egy kicsit, egyrészt eltüntették a szépia árnyalatot, másrészt Deckard szeme végig nyitva van a jelenet alatt.
Viszont itt is sikerült egy idegesítő momentumot elkövetniük a készítőknek: digitálisan megváltoztatták a replikánsok szemét. Ezzel több probléma is van: ha ez ilyen könnyen észrevehető, onnantól kezdve a világon semmi szükség nincs a Voight-Kampff tesztre, illetve Rachael is tudta volna magáról, hogy replikáns. Véleményem szerint Scott mindössze azért hozta meg ezt az újítást, hogy tovább növelje a film körül a mítoszt, és a találgatást, hogy vajon Deckard replikáns-e, vagy sem. Ugyanis Ford szeme természetesen maradt a régi.
Eredeti hangon néztem meg a Végső változatot, és arra a következtetésre jutottam, hogy bár igazán egyik régi szinkron sem rossz, azért mégiscsak így a legteljesebb, leghatásosabb az élmény. A legújabb szinkronba csak belehallgattam, annyi alapján nem igazán nyerte el a tetszésemet. Ford hangja megmaradt Csernák János, csak már kicsit túlkoros a fiatal Deckardhoz, meg jóval unottabban játszik. Rutger Hauerhez pedig sikerült megtalálni Fekete Ernő Tibort, akit alapvetően rossz választásnak tartok.
Érdekes az is, hogy a különböző szinkronokban mit kezdtek a film híressé vált magyar mondatával: „Lófa… nehogymá, te vagy a blade, blade runner!”. Az első szinkronban úgy ahogy van, benne hagyták az eredeti hangsávot ennél a résznél. A rendezői verzió szinkronjában lecserélték egy halandzsaszövegre, míg a Final Cut esetében a szinkronizáló színész szép magyarosan kiejti a szavakat: „Lófasz! Nehogy már, te vagy a blade, blade runner!”.
Egyébként nem sikerült még rájönnöm, mit jelent a blade runner. Penge futó? Vagy ez csak angolul coolnak hangzik, de valójában semmi értelme?
Itthon a dvd hőskorában megjelent a rendezői változat feliratosan, majd nem olyan rég BluRayen, új szinkronnal a Final Cut. Persze, aki igazán szereti a filmet, az berendeli a sokverziós, soklemezes, extrákkal zsúfolt külföldi változatot. 
Mit is mondhatnék el összegzésképp a Szárnyas fejvadászról? Talán hosszúnak tűnhetett nektek az írásom, pedig rengeteg témát nem érintettem, kezdve az eredeti regénytől, a film háttérmunkálatain át, egészen a Szárnyas fejvadász mozis és kulturális hatásáig. Rengeteg kérdés bennem is megválaszolatlanul maradt, még úgy is, hogy háromszor néztem meg egymás után a filmet. Például a William Sanderson megformálta matuzsálem szindrómás J.F. Sebastiannal kapcsolatban. Ő kicsoda egyáltalán? Miért van a játékai között egy unikornis? Miért öli meg őt is Roy Batty? Legalább ilyen rejtélyes a James Edward Olmos által játszott figura. Kit jelképezhet? Ő lenne Lucifer? Vagy nem is gonosz? 
Nem igazán tudom rá a választ. Ahogy arról sincs a leghalványabb fogalmam se, hogy Roy Batty honnan tudja, hogy Deckard csak Zhorát és Prist ölte meg?
Nem igazán tudom rá a választ. Ahogy arról sincs a leghalványabb fogalmam se, hogy Roy Batty honnan tudja, hogy Deckard csak Zhorát és Prist ölte meg?Viszonylag kevés szót ejtettem arról a rendezőzseniről, aki ezt az elképesztő filmet összehozta. Ridley Scott jelentőségéhez a filmtörténetben senkinek sem lehet kétsége, még annak ellenére sem, hogy csinált néhány gyengébb filmet is. Ha csak az Alient, meg a Szárnyas fejvadászt rendezte volna meg, már akkor is halhatatlanná vált volna.
Én pedig pusztán felvetettem néhány gondolatot erről a pesszimista filmről, amiket talán támpontként lehet használni, miközben nézitek. Az is lehet, hogy még akárhányszor nézem meg, mindig újabb dolgokat, újabb gondolatokat fogok benne felfedezni.
De tulajdonképpen mi lehet a végső mondanivalója? Hogy ne Istenben és a vallásban bízzunk, hanem mindenek felett őrizzük meg a lelkünket és emberségünket, illetve becsüljük meg mindazokat a csodás pillanatokat, melyek eltűnnek, mint könnyek az esőben…
Nekem ez tetszene.
22 komment
Címkék: akció dráma sci fi
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://santinofilm.blog.hu/api/trackback/id/tr622976283
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
scal · http://filmbook.blog.hu/ 2011.06.12. 00:15:59
csak gratulálni tudok, amikor olvasni kezdtem, feljegyeztem pár dolgot, amire esetleg nem tértél ki, de utólag ki kellett húznom mindet, mert szépen sorjában bejártad az összes kérdést, nem hagytál ki semmit sem
a CD-t szerintem megérni kivesézni szintén, esetleg ha érdekel, a Mobius kiadott egy Szárnyas Fejvadász 2: A Zsemberi tényező című kötetet, amire persze azt írták jobb mint az eredeti, de már nem Dick írta
valamint 195-96-ban kiadtak egy játékot is, vagy 4 cédén, amit a mai napig nem tudtam levadászni, de állítólag nagyon jól is került
szóval le a kalappal barátom, a kedvenc idézetem asszem ide passzol: ez jó mulatság férfi munka volt
a CD-t szerintem megérni kivesézni szintén, esetleg ha érdekel, a Mobius kiadott egy Szárnyas Fejvadász 2: A Zsemberi tényező című kötetet, amire persze azt írták jobb mint az eredeti, de már nem Dick írta
valamint 195-96-ban kiadtak egy játékot is, vagy 4 cédén, amit a mai napig nem tudtam levadászni, de állítólag nagyon jól is került
szóval le a kalappal barátom, a kedvenc idézetem asszem ide passzol: ez jó mulatság férfi munka volt
Santino89 · http://filmbook.blog.hu/ 2011.06.12. 00:47:36
Eddig ez volt az egyetlen írásom, amihez nem csak jegyzetet, hanem vázlatot is készítettem, különben elvesztem volna. Direkt olyan szerkezetben írtam meg, hogy látszólag kihagyok valami fontosat, és máshol fejtem ki.
Zenék terén annyira nem vagyok otthon, mint filmek terén, úgyhogy azt meghagyom másnak.
Pont ma olvastam erről a könyvről, hogy létezik, ráadásul elég olcsón és elég könnyen beszerezhető. Nem tudom, majd meglátjuk...
A játékot meg tudom neked szerezni, ha gondolod ;)
Köszönöm!
Eddig a Diploma előttöt tartottam a legjobb elemzésemnek, szerintem ez jobb lett, úgyhogy mostantól ez lesz a mérce.
Zenék terén annyira nem vagyok otthon, mint filmek terén, úgyhogy azt meghagyom másnak.
Pont ma olvastam erről a könyvről, hogy létezik, ráadásul elég olcsón és elég könnyen beszerezhető. Nem tudom, majd meglátjuk...
A játékot meg tudom neked szerezni, ha gondolod ;)
Köszönöm!
Eddig a Diploma előttöt tartottam a legjobb elemzésemnek, szerintem ez jobb lett, úgyhogy mostantól ez lesz a mérce.
scal · http://filmbook.blog.hu/ 2011.06.12. 00:48:07
és az valóban érdekes hogy írod, hogy minél többször nézi meg valaki annál érdekesebb lesz és mindig van benne mit nézni és ezért is bukhatott meg, mert elsőre, nem éri el a hatását
jah annyit hozzátennék:
Ford szerintem jó választás volt, egyike azon szerepinek, amikor nem kell poénkodnia, hanem megmutathatja, hogy tud ő színészkedni is, - az ilyen all time toplistákban egyébként ő az a férfiszínész, aki 5 (gyakran 7) filmmel is bekerül - ugye, a 3 Star Wars, 3 Jones - jobb esetben 2 SW 2 Jones - meg ez a film) filmben is jelölnek mint legsikeresebb férfi színész.
Hogy hátba lőtte a nőt? Ugyan már, azért azt tudni kell, hogy a legtöbb fejvadász szarik rá kit kell kicsinálni, csak a pénzt markolja fel (amikor a regényemben egy fejvadászról írtam, megkérdezték, hogy ezt komolyan gondolom-e, hogy elvei vannak, meg nem öl meg mindenkit, stb.) másrészt ezek a replikánsok gépi erejű emberek, az ütésük átlyukasztja a fejed, Deckard még a fegyverével is gyengébb, mint ők puszta kézzel, nekik a fegyverük a testük, vagyis hátba lőni egy nőt? addigra Deckard örülhetett hogy még életben maradhatott.
Egyébként Hannah tényleg nagyon jó, amikor behívja a "barátait" Sebastianhoz, ott tapintani lehet a félelmet, és amikor meg Deckard leszámol vele, amikor már olyan mint egy porcelán baba, az valami iszonyú félelmetes.
Aztán, replikáns téma: amikor Deckard megkapja az ügyet, mondják neki, hogy 6 replikáns szökött meg. De mi csak néggyel találkozunk. + 1 aki szétégett a lézerkapunál. Hol a hatodik? Ki a hatodik?
Ezt többféle módon szokták magyarázni - bár nekem egyik se tetszik.
1. Deckard a hatodik replikáns. Értem, de ezek ÖNTUDATRA ébredt replikánsok, hát azért szöktek meg. Ha Deckard az is, nincs ennek tudatában. És különben is, ez a hat replikáns együtt szökött meg, tudnak egymásról. Pont Deckard ne tudna? És működési hibásak, hogy bízhatnák az ügyet Deckardra? Még ha replikáns is.
2. Rachel a hatodik. Ez megint ugyanaz. Ő ennek nincs tudatában. És miután megszökött beállt Tyrellhez titkárnősködni. Ugyan már.
Hol a hatodik replikáns?
Én egyébiránt nem nézem a filmet ilyen vallási mélységben. Hogy Olmos lenne-e Lucifer? Nem hiszem, ő egy ugyanolyan Blade Runner mint Deckard.
A trükkök pedig tényleg jók a mai napig. Így kell kinéznie egy 82-es filmnek. :D Millenium Falcont megtaláltad e?
jah annyit hozzátennék:
Ford szerintem jó választás volt, egyike azon szerepinek, amikor nem kell poénkodnia, hanem megmutathatja, hogy tud ő színészkedni is, - az ilyen all time toplistákban egyébként ő az a férfiszínész, aki 5 (gyakran 7) filmmel is bekerül - ugye, a 3 Star Wars, 3 Jones - jobb esetben 2 SW 2 Jones - meg ez a film) filmben is jelölnek mint legsikeresebb férfi színész.
Hogy hátba lőtte a nőt? Ugyan már, azért azt tudni kell, hogy a legtöbb fejvadász szarik rá kit kell kicsinálni, csak a pénzt markolja fel (amikor a regényemben egy fejvadászról írtam, megkérdezték, hogy ezt komolyan gondolom-e, hogy elvei vannak, meg nem öl meg mindenkit, stb.) másrészt ezek a replikánsok gépi erejű emberek, az ütésük átlyukasztja a fejed, Deckard még a fegyverével is gyengébb, mint ők puszta kézzel, nekik a fegyverük a testük, vagyis hátba lőni egy nőt? addigra Deckard örülhetett hogy még életben maradhatott.
Egyébként Hannah tényleg nagyon jó, amikor behívja a "barátait" Sebastianhoz, ott tapintani lehet a félelmet, és amikor meg Deckard leszámol vele, amikor már olyan mint egy porcelán baba, az valami iszonyú félelmetes.
Aztán, replikáns téma: amikor Deckard megkapja az ügyet, mondják neki, hogy 6 replikáns szökött meg. De mi csak néggyel találkozunk. + 1 aki szétégett a lézerkapunál. Hol a hatodik? Ki a hatodik?
Ezt többféle módon szokták magyarázni - bár nekem egyik se tetszik.
1. Deckard a hatodik replikáns. Értem, de ezek ÖNTUDATRA ébredt replikánsok, hát azért szöktek meg. Ha Deckard az is, nincs ennek tudatában. És különben is, ez a hat replikáns együtt szökött meg, tudnak egymásról. Pont Deckard ne tudna? És működési hibásak, hogy bízhatnák az ügyet Deckardra? Még ha replikáns is.
2. Rachel a hatodik. Ez megint ugyanaz. Ő ennek nincs tudatában. És miután megszökött beállt Tyrellhez titkárnősködni. Ugyan már.
Hol a hatodik replikáns?
Én egyébiránt nem nézem a filmet ilyen vallási mélységben. Hogy Olmos lenne-e Lucifer? Nem hiszem, ő egy ugyanolyan Blade Runner mint Deckard.
A trükkök pedig tényleg jók a mai napig. Így kell kinéznie egy 82-es filmnek. :D Millenium Falcont megtaláltad e?
Santino89 · http://filmbook.blog.hu/ 2011.06.12. 01:09:48
Számomra a film egyik legdrámaibb momentuma, ahogy hátba lövi Zhorát. Persze ez az összhatásnak köszönhető, szerintem minden szempontból felejthetetlen. Ahogy fut a lassított felvételben, közben Vangelis zenéje szól, és betöri az üveget, meg elesik... a hideg futkos a hátamon, ha látom, nem véletlen hogy többször is kitértem erre a momentumra. Abban szerintem kiegyezhetünk, hogy azért nem szokás ez hollywoodi filmekben, hogy a pozitív szereplő menekülő nőket lő hátba.
Ez a 6 replikáns dolog nekem is feltűnt, és ezt a két értelmetlen magyarázatot találtam hozzá. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy attól még, hogy egy sokszornézhető, többrétegű filmről beszélünk, attól még előfordulhatnak benne hibák. Szerintem ez ilyen, és az is ilyen, hogy Roy tudja, hogy Deckard kiket ölt meg. Mégis honnan kéne tudnia?
Szerintem a Szárnyas fejvadász lényege és értelmezése a vallásban, illetve a kollektív tudatalattiban élő archetípusokban keresendő. A cyberpunk pedig csak egy külsőség, egy máz, ha úgy tetszik.
Olmos biztos, hogy nem Blade Runner, hanem egy zsaru, aki előléptetést akar. Legalábbis Ford ezt narrálja a moziverzióban. Ettől még rejtélyes figura...
Nem tudtam, hogy keresnem kéne... hol van?
A játék pedig már meg is van :D
Ez a 6 replikáns dolog nekem is feltűnt, és ezt a két értelmetlen magyarázatot találtam hozzá. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy attól még, hogy egy sokszornézhető, többrétegű filmről beszélünk, attól még előfordulhatnak benne hibák. Szerintem ez ilyen, és az is ilyen, hogy Roy tudja, hogy Deckard kiket ölt meg. Mégis honnan kéne tudnia?
Szerintem a Szárnyas fejvadász lényege és értelmezése a vallásban, illetve a kollektív tudatalattiban élő archetípusokban keresendő. A cyberpunk pedig csak egy külsőség, egy máz, ha úgy tetszik.
Olmos biztos, hogy nem Blade Runner, hanem egy zsaru, aki előléptetést akar. Legalábbis Ford ezt narrálja a moziverzióban. Ettől még rejtélyes figura...
Nem tudtam, hogy keresnem kéne... hol van?
A játék pedig már meg is van :D
scal · http://filmbook.blog.hu/ 2011.06.12. 01:51:44
Valamelyik épület tetejére tették be Ford miatt de nagyon kell figyelni, én a szar VHS- verziók miatt még nem találtam meg, de a BLu Rayen talán már meg lesz.
Olmos ugyanúgy Blade Runner, csak végszükség esetén hajt már végre akciókat, mert a lábát is egy replikáns nyomorította meg, és ha Deckard kudarcot vallott volna, akkor jön Olmos. Meg a csávó is Blade Runner, aki a tesztet csinálja a film elején.
Egyébként nekem ezek a teszkérdések nagyon tetszettek, sokat elmondanak a film hátteréről. pl. "Mit tenne ha találna egy bőrből készült tárcát."
Abban valóban kiegyezhetünk, hogy nem szokás ezt így mutatni Hollywoodi filmben, de tényleg nem értettem, miért hangsúlyozod ennyire, most már tudom.
A nyomozati szál is tetszik, ahogy végül megtalálja a pikkelyt, main aztán elindulhat.
Na kíváncsi leszek mit mondasz a játékról, tényleg nagy hatást tehetett rád, ha már kipróbálod legalább.
Olmos ugyanúgy Blade Runner, csak végszükség esetén hajt már végre akciókat, mert a lábát is egy replikáns nyomorította meg, és ha Deckard kudarcot vallott volna, akkor jön Olmos. Meg a csávó is Blade Runner, aki a tesztet csinálja a film elején.
Egyébként nekem ezek a teszkérdések nagyon tetszettek, sokat elmondanak a film hátteréről. pl. "Mit tenne ha találna egy bőrből készült tárcát."
Abban valóban kiegyezhetünk, hogy nem szokás ezt így mutatni Hollywoodi filmben, de tényleg nem értettem, miért hangsúlyozod ennyire, most már tudom.
A nyomozati szál is tetszik, ahogy végül megtalálja a pikkelyt, main aztán elindulhat.
Na kíváncsi leszek mit mondasz a játékról, tényleg nagy hatást tehetett rád, ha már kipróbálod legalább.
armitage 2011.06.12. 08:46:44
Kiváló cikk, alapos munka, gratula!
Cserébe:
A bladerunner nem szó szerint fordítandó (a tükörfordítások gyakran vezetnek zsákutcába). A kifejezés egyszerűen annyit jelent, hogy "fejvadász", a film világában így nevezik az illegálisan visszaszivárgó replikánsok (a filmbeli világ rasszista zsaruszlengjével bőrgépek, skinjobok) felkutatására, azonosítására és kiiktatására kiképzett rendőröket.
A híres szusibáros jelenetben, ahol többek között a magyar szövegek is elhangzanak, ott is köznévként szerepel a "bladerunner":
Árus: Akimashita, akimashita! Irashai, irashai! (Szabad lett [egy ülőhely], jöjjön, isten hozta)
Deckard: (odamegy, leül)
Árus: Sa dozo. Nan ni shimasho ka? (Jöjjön, kérem. Mit kér/Mit adhatok/Mi lesz [a rendelés]?)
Deckard: (rámutat az ételre, mutatja, hogy négyet kér) Four.
Árus: Futatsu de jubun desu yo (Kettő is elég lesz) (mutatja)
Deckard: No, Four. Two, Two. Four.
Árus: (megismétli a fenti kijelentését)
Deckard: (ráhagyja) And noodles.
Rendőr: Hey. 이리 와. (koreai: idi wa. Hé. Gyerünk/Come on/Na, mozgás)
Gaff: Monsieur, azonnal kövessen engem, bitte!
Deckard: (úgy tesz, mintha nem értené a nyelvkeveréket, és int az árusnak, hogy fordítson)
Árus: He say you under arrest, Mr Deckard!
Deckard: Got the wrong guy, pal.
Gaff: Lófasz! Nehogy már! Te vagy a blade... blade runner!
Vendor: He say you'r braderunna!
Deckard: Tell'im I'm eating.
Gaff: Captain Bryant toka. Me ni omae yo! (Bryant kapitány [üzeni, hogy] találkozni akar veled!)
Deckard: (erre hátrafordul, ebből derül ki, hogy minden szót ért) Bryant, huh? (Bryant, he/tényleg?)
Gaff: Hai! (Igen)
apróság:
A Voight-Kampff tesztről lehetett volna kicsit részletesebben is írni, mert a replikánsok azonosításának ez az egyetlen, de elég közvetet módja. Nem csak a pupillatágulásokat stb méri (bár ez a legemlékezetesebb kép a tezsztről), de a többi fiziológiás reakciót is, ÉS ezt egészíti ki a gondosan összeválogatott kérdésekre kapott válaszok elemzése. (Lásd Rachel lebukását, amikor elsiklik a medvebőr mint lakberendezési tárgy felett, holott annak a világnak az emberei ezen elszörnyednének.)
Cserébe:
A bladerunner nem szó szerint fordítandó (a tükörfordítások gyakran vezetnek zsákutcába). A kifejezés egyszerűen annyit jelent, hogy "fejvadász", a film világában így nevezik az illegálisan visszaszivárgó replikánsok (a filmbeli világ rasszista zsaruszlengjével bőrgépek, skinjobok) felkutatására, azonosítására és kiiktatására kiképzett rendőröket.
A híres szusibáros jelenetben, ahol többek között a magyar szövegek is elhangzanak, ott is köznévként szerepel a "bladerunner":
Árus: Akimashita, akimashita! Irashai, irashai! (Szabad lett [egy ülőhely], jöjjön, isten hozta)
Deckard: (odamegy, leül)
Árus: Sa dozo. Nan ni shimasho ka? (Jöjjön, kérem. Mit kér/Mit adhatok/Mi lesz [a rendelés]?)
Deckard: (rámutat az ételre, mutatja, hogy négyet kér) Four.
Árus: Futatsu de jubun desu yo (Kettő is elég lesz) (mutatja)
Deckard: No, Four. Two, Two. Four.
Árus: (megismétli a fenti kijelentését)
Deckard: (ráhagyja) And noodles.
Rendőr: Hey. 이리 와. (koreai: idi wa. Hé. Gyerünk/Come on/Na, mozgás)
Gaff: Monsieur, azonnal kövessen engem, bitte!
Deckard: (úgy tesz, mintha nem értené a nyelvkeveréket, és int az árusnak, hogy fordítson)
Árus: He say you under arrest, Mr Deckard!
Deckard: Got the wrong guy, pal.
Gaff: Lófasz! Nehogy már! Te vagy a blade... blade runner!
Vendor: He say you'r braderunna!
Deckard: Tell'im I'm eating.
Gaff: Captain Bryant toka. Me ni omae yo! (Bryant kapitány [üzeni, hogy] találkozni akar veled!)
Deckard: (erre hátrafordul, ebből derül ki, hogy minden szót ért) Bryant, huh? (Bryant, he/tényleg?)
Gaff: Hai! (Igen)
apróság:
A Voight-Kampff tesztről lehetett volna kicsit részletesebben is írni, mert a replikánsok azonosításának ez az egyetlen, de elég közvetet módja. Nem csak a pupillatágulásokat stb méri (bár ez a legemlékezetesebb kép a tezsztről), de a többi fiziológiás reakciót is, ÉS ezt egészíti ki a gondosan összeválogatott kérdésekre kapott válaszok elemzése. (Lásd Rachel lebukását, amikor elsiklik a medvebőr mint lakberendezési tárgy felett, holott annak a világnak az emberei ezen elszörnyednének.)
Santino89 · http://filmbook.blog.hu/ 2011.06.12. 13:09:32
@scal: és az honnan derül ki, hogy replikáns nyomorította meg a lábát?
A játékot elindítottam, kb 10 percig az elején videóanimáció van, borzalmas felbontásban (persze, tudom, régi). Ahogy elnéztem nem sok köze van a film cselekményéhez, csak abban az univerzumban játszódik. Itt is vannak idézetek, meg szimbólumok, meg mindenféle. Aztán ne egy fps-t képzelj el, úgy látom, hogy nyomozni kell, meg ilyenek, de majd odaadom szívesen, ha gondolod.
A játékot elindítottam, kb 10 percig az elején videóanimáció van, borzalmas felbontásban (persze, tudom, régi). Ahogy elnéztem nem sok köze van a film cselekményéhez, csak abban az univerzumban játszódik. Itt is vannak idézetek, meg szimbólumok, meg mindenféle. Aztán ne egy fps-t képzelj el, úgy látom, hogy nyomozni kell, meg ilyenek, de majd odaadom szívesen, ha gondolod.
Santino89 · http://filmbook.blog.hu/ 2011.06.12. 13:13:43
@armitage: Köszi szépen!
Persze, értettem én, hogy ebben a világban így hívják a fejvadászokat (mert cool név), csak emögött is kerestem valami értelmet.
Kösz, a fordítást és az érdekességet, scal épp tegnap mutatta meg az imdb-n, ahogy megmagyarázzák ezt a jelenetet. "In Hungarian, "Lófaszt" is a rude expression", meg hasonló vicces mondatok.
A Voight-Kampff tesztről sokkal több nem derült ki a filmből, nekem is tetszettek, már csak azért is, mert ezekben a jelenetekben legalább beszéltek is :D
Persze, értettem én, hogy ebben a világban így hívják a fejvadászokat (mert cool név), csak emögött is kerestem valami értelmet.
Kösz, a fordítást és az érdekességet, scal épp tegnap mutatta meg az imdb-n, ahogy megmagyarázzák ezt a jelenetet. "In Hungarian, "Lófaszt" is a rude expression", meg hasonló vicces mondatok.
A Voight-Kampff tesztről sokkal több nem derült ki a filmből, nekem is tetszettek, már csak azért is, mert ezekben a jelenetekben legalább beszéltek is :D
scal · http://filmbook.blog.hu/ 2011.06.12. 15:01:13
én erről a filmről már sokat beszélgettem, ezt úgy mondta nekem valaki, de nekem ez indig logikus volt, egy szimpla rendőrtől egy különlegesen képzett fejvadász nem tartana hogy levadássza e őket, avagy sem - bár az is lehet a második rész könyvváltozatában van erre célzás
egyébként:
en.wikipedia.org/wiki/Versions_of_Blade_Runner#The_Final_Cut_.282007.29
ezt nézd át ha gondolod, tegnap megnéztem a Final Cutot (iszonyat jó minőségben, BluRay ripben), és azért az 5 perccel hosszabb mint a Director's szóval egy csomó aprósággal, betoldod beszéddel, jelenettel gazdagabb, most összességében azt mondom, nekem ez lesz a kedvenc verzióm, - én ezt a filmet már úgyis csak angolul nézem, a szinkron irrelevánssá vált - mert ez adja a legteljesebb képet
a sok brutálisabb jelenet (pl mutatják ahogy Tyrell szemét kinyomják, nah az már nekem is sok volt) vagy ahogy az ennivaló Prisből egy pillanat alatt egy gusztustalan dög lesz, és le akarja szakítani Deckard orrát - nah az valami olyasmi, mint amikor Ripleyt egy összetekert újsággal akarja megfojtani Ash az Alien 1-ben, szóval Scott nem teljesen normális azért
egyébként én nem vettem észre, hogy a replikánsok szemét megváltoztatták volna, pedig nagyon figyeltem, és a leírásban sincs benne
a legdurvább viszont, hogy az eredeti verzióban a film végét bevágták a RAGYOGÁS-ból???? ez már tényleg a pofátlanság teteje, - a rendező úr nem is csinál semmi vidám képsort, erre fognak egy tök más filmet, - Te ezt fel se használtuk, a sok hülye néző azt se fogja tudni mit lát. Oké csináljuk.
ez már a pofátlanság netovábbja
szóval összességében van ennek a Final Cutnak létjogosultsága, nyilván 2019-ben is majd kijönnek valami 8. verzióval de addig ez bőven jó lesz :D
jah egyébként ebben megváltoztatták a szöveget is, Kettő szétégett az energiamezőben-re (a hülye fordító meghagyta az egy-et, de a rendőrfőnök itt kettőt mond) úgyhogy ez hihetetlen, tényleg egy balfasz mondat volt, amire nem figyeltek oda, közben meg 25 év alatt a fanok ráépítettek valamit, aminek semmi értelme
kíváncsi vagyok van-e további jelentése annak, hogy Gaff az elején
egy csirkét hajtogat - papírból
aztán egy emberkét - gyufaszálból, vagyis fából
égül az unikornist - ezüstpapírból
ha nagyon sok pénzem lesz lehet beszerzem ezt, bár nincs rajta magyar felirat sajnos:
hmv.com/hmvweb/displayProductDetails.do?ctx=280;-1;-1;-1&sku=649849
nah így hirtelen ennyi, majd még lehet eszembe jutnak dolgok, mert most el is kezdtem olvasgatni
UI: jah igen a szerelmi jelenet szerintem az egyik legjobb a filmtörténetben, a maga nyers erőszakosságával, mégis tele van gyengédséggel - aztán az egy érdekes kérdés, hogy replikáns dug replikánst, vagy ember replikánst :D
egyébként:
en.wikipedia.org/wiki/Versions_of_Blade_Runner#The_Final_Cut_.282007.29
ezt nézd át ha gondolod, tegnap megnéztem a Final Cutot (iszonyat jó minőségben, BluRay ripben), és azért az 5 perccel hosszabb mint a Director's szóval egy csomó aprósággal, betoldod beszéddel, jelenettel gazdagabb, most összességében azt mondom, nekem ez lesz a kedvenc verzióm, - én ezt a filmet már úgyis csak angolul nézem, a szinkron irrelevánssá vált - mert ez adja a legteljesebb képet
a sok brutálisabb jelenet (pl mutatják ahogy Tyrell szemét kinyomják, nah az már nekem is sok volt) vagy ahogy az ennivaló Prisből egy pillanat alatt egy gusztustalan dög lesz, és le akarja szakítani Deckard orrát - nah az valami olyasmi, mint amikor Ripleyt egy összetekert újsággal akarja megfojtani Ash az Alien 1-ben, szóval Scott nem teljesen normális azért
egyébként én nem vettem észre, hogy a replikánsok szemét megváltoztatták volna, pedig nagyon figyeltem, és a leírásban sincs benne
a legdurvább viszont, hogy az eredeti verzióban a film végét bevágták a RAGYOGÁS-ból???? ez már tényleg a pofátlanság teteje, - a rendező úr nem is csinál semmi vidám képsort, erre fognak egy tök más filmet, - Te ezt fel se használtuk, a sok hülye néző azt se fogja tudni mit lát. Oké csináljuk.
ez már a pofátlanság netovábbja
szóval összességében van ennek a Final Cutnak létjogosultsága, nyilván 2019-ben is majd kijönnek valami 8. verzióval de addig ez bőven jó lesz :D
jah egyébként ebben megváltoztatták a szöveget is, Kettő szétégett az energiamezőben-re (a hülye fordító meghagyta az egy-et, de a rendőrfőnök itt kettőt mond) úgyhogy ez hihetetlen, tényleg egy balfasz mondat volt, amire nem figyeltek oda, közben meg 25 év alatt a fanok ráépítettek valamit, aminek semmi értelme
kíváncsi vagyok van-e további jelentése annak, hogy Gaff az elején
egy csirkét hajtogat - papírból
aztán egy emberkét - gyufaszálból, vagyis fából
égül az unikornist - ezüstpapírból
ha nagyon sok pénzem lesz lehet beszerzem ezt, bár nincs rajta magyar felirat sajnos:
hmv.com/hmvweb/displayProductDetails.do?ctx=280;-1;-1;-1&sku=649849
nah így hirtelen ennyi, majd még lehet eszembe jutnak dolgok, mert most el is kezdtem olvasgatni
UI: jah igen a szerelmi jelenet szerintem az egyik legjobb a filmtörténetben, a maga nyers erőszakosságával, mégis tele van gyengédséggel - aztán az egy érdekes kérdés, hogy replikáns dug replikánst, vagy ember replikánst :D
scal · http://filmbook.blog.hu/ 2011.06.12. 15:24:29
jah és ez lett volna az eredeti verzióban a fő téma: www.youtube.com/watch?v=rvwfLe6sLis
Santino89 · http://filmbook.blog.hu/ 2011.06.12. 16:33:33
Na igen, nekem a brutálisabb jelenetek nem jelentettek semmi újdonságot, hisz mind benne voltak a nemzetközi moziverzióban, amit láttam. Úgy látszik a '90-es évek túl polkorrekt időszak volt ahhoz, hogy benne maradhasson.
Kistévén nézted a filmet? :D Ezek a képek, amiket betettem, egytől egyig a final cut blue ray változatából valók, és még itt is jól kivehető például még ilyen kicsiben is a rachaeles-cigarettázós képnél, hogy változtattak a szemén...
nekem nincs kedvenc verzióm... bár a workprintet még nem láttam, illetve a mihályi győzős szinkronosat sem, de eddig mindegyiknek volt valami hibája.
Igen, szóval az 1 replikáns akkor tényleg baki volt az eredeti szövegben, jól sejtettem. Elolvastam a könyvfolytatás sztoriját, ott konkrétan erre épül a cselekmény :)
Gaff hajtogatása, és ezeknek jelentése:
csirke: Deckard nem akarja elvállalni a megbízást, ezért Gaff így legyávázza (ugye az angol szlengben a csirke a magyar nyúlnak felel meg, lásd Haragban a világgal). Ez a film kevés poénjainak egyike.
Az emberkének feltűnően nagy farka van, akit hajtogat, így számomra ez is világos, hogy ezzel lefaszozza (vagy lebuzizza, hoppá ez most jutott eszembe, lehet, hogy Leon szerelmes Roy Battybe? nem kizárt)az ott lakó replikánst.
unikornis: az eredeti verzióban ez azt jelenti, hogy elismeri Deckard bátorságát, és ezért életben hagyta Rachaelt, de tudatni is akarta vele, hogy ott járt. a dierctor's cutban pedig azt jelenti, hogy Deckard replikáns.
a szerelmi jelenet tényleg jó, operatőri szempontból is kiváló, meg különleges a pszichológiát tekintve is.
Kistévén nézted a filmet? :D Ezek a képek, amiket betettem, egytől egyig a final cut blue ray változatából valók, és még itt is jól kivehető például még ilyen kicsiben is a rachaeles-cigarettázós képnél, hogy változtattak a szemén...
nekem nincs kedvenc verzióm... bár a workprintet még nem láttam, illetve a mihályi győzős szinkronosat sem, de eddig mindegyiknek volt valami hibája.
Igen, szóval az 1 replikáns akkor tényleg baki volt az eredeti szövegben, jól sejtettem. Elolvastam a könyvfolytatás sztoriját, ott konkrétan erre épül a cselekmény :)
Gaff hajtogatása, és ezeknek jelentése:
csirke: Deckard nem akarja elvállalni a megbízást, ezért Gaff így legyávázza (ugye az angol szlengben a csirke a magyar nyúlnak felel meg, lásd Haragban a világgal). Ez a film kevés poénjainak egyike.
Az emberkének feltűnően nagy farka van, akit hajtogat, így számomra ez is világos, hogy ezzel lefaszozza (vagy lebuzizza, hoppá ez most jutott eszembe, lehet, hogy Leon szerelmes Roy Battybe? nem kizárt)az ott lakó replikánst.
unikornis: az eredeti verzióban ez azt jelenti, hogy elismeri Deckard bátorságát, és ezért életben hagyta Rachaelt, de tudatni is akarta vele, hogy ott járt. a dierctor's cutban pedig azt jelenti, hogy Deckard replikáns.
a szerelmi jelenet tényleg jó, operatőri szempontból is kiváló, meg különleges a pszichológiát tekintve is.
scal · http://filmbook.blog.hu/ 2011.06.12. 17:15:25
aztakurva, ezekre én nem is gondoltam, azt hittem Gaff unalomból origamizik
vannak youtubeon kivágott jelenetek ha érdekel: pl. Deckard meglátogatja Holdent a kórházban, Gaff meg nézi videón,
egyébként annyira brutális az is, amikor a kígyós replikáns fojtogatja Deckardot - aki egyébként szerintem még csak nem is szép, főleg miután megszárítja a haját, addig még talán - hogy lehet én azért nem tartom azt a kivégzést alattomosnak, én is simán hátba lőttem volna a mocskos cafrangját
egyébként Rachel szemét többször néztem, és pl. Deckardnál nincs kiszürkézve, ott barna mint egy ember szem, maikor vizsgálják akkor talán, de szerintem a Voigh-Kampf teszt lézerje tükröződik rajta és azért csinálták ezt, és a többi replikánsnak sem látszik a szeme, pedig direkt ki is merevítettem a képet, meg összehasonlítottam a DC-vel
batty lehet hogy metroszexuális :D végül is Tyrellt is Júdás csókjával küldi a másvilágra
vannak youtubeon kivágott jelenetek ha érdekel: pl. Deckard meglátogatja Holdent a kórházban, Gaff meg nézi videón,
egyébként annyira brutális az is, amikor a kígyós replikáns fojtogatja Deckardot - aki egyébként szerintem még csak nem is szép, főleg miután megszárítja a haját, addig még talán - hogy lehet én azért nem tartom azt a kivégzést alattomosnak, én is simán hátba lőttem volna a mocskos cafrangját
egyébként Rachel szemét többször néztem, és pl. Deckardnál nincs kiszürkézve, ott barna mint egy ember szem, maikor vizsgálják akkor talán, de szerintem a Voigh-Kampf teszt lézerje tükröződik rajta és azért csinálták ezt, és a többi replikánsnak sem látszik a szeme, pedig direkt ki is merevítettem a képet, meg összehasonlítottam a DC-vel
batty lehet hogy metroszexuális :D végül is Tyrellt is Júdás csókjával küldi a másvilágra
Santino89 · http://filmbook.blog.hu/ 2011.06.12. 17:43:51
Unalomból origamizik, de mindig van valami jelentése. Ezért gondolom, hogy ez a karakter is jelent valamit, csak még nem tudom, hogy mit. Ahogy J.F. Sebastiannal is gondban vagyok..
Jó kis csaj az, csak nem jön be neked ez a '80-as évekbeli tupírfazon :D
Az a helyzet, hogy nem folyamatosan, de a film közben rengetegszer felvillan a szemükben elég feltűnően ez a vöröses fény, mindegyik replikánsnál megfigyelhető többször is. És mint említettem, engem kurvára zavart.
A tökéletes ember biszexuális lenne? :D
És ha az valóban a Júdás csókja, akkor ki árul el kit? Egyértelmű, hogy a Teremtő a teremtményét...
Jó kis csaj az, csak nem jön be neked ez a '80-as évekbeli tupírfazon :D
Az a helyzet, hogy nem folyamatosan, de a film közben rengetegszer felvillan a szemükben elég feltűnően ez a vöröses fény, mindegyik replikánsnál megfigyelhető többször is. És mint említettem, engem kurvára zavart.
A tökéletes ember biszexuális lenne? :D
És ha az valóban a Júdás csókja, akkor ki árul el kit? Egyértelmű, hogy a Teremtő a teremtményét...
scal · http://filmbook.blog.hu/ 2011.06.12. 18:35:10
Egyértelmű, hogy a teremtmény, teremtőjét.
Ez egy filozófiai alapvetés, hogy a tanítvány szükségszerűen túlnő mesterén, sőt szembefordul vele.
Ez egy filozófiai alapvetés, hogy a tanítvány szükségszerűen túlnő mesterén, sőt szembefordul vele.
Santino89 · http://filmbook.blog.hu/ 2011.06.12. 18:45:28
Frankenstein történetében is a teremtő árulja el a teremtményét, azzal hogy megalkotja, majd magára hagyja. Itt is valami ilyesmi történik, hogy magára hagyja az érző, gondolkodó lényeket a halál biztos tudatával.
scal · http://filmbook.blog.hu/ 2011.06.12. 19:25:53
Jó, de alapjában más a kettő. Itt a Nexusoknak az az értelmük, hogy olyan környezetben dolgozzanak, ahol az emberek nem tudnának (pl. mutatják, hogy belenyúlnak a folyékony nitrogénbe, a forrásban lévő vízbe és meg se kottyan nekik) nem hiszem, hogy nagy árulás lenne, ha egy dolgot úgy használunk ahogy azt kitalálták
persze felfoghatjuk úgyis, hogy volt rabszolga lázadás is az ókorban, de ott is tárgyaknak tekintették őket és a rómaiak számára ez volt a természetes, elkapták, eladósodott, és máris mehetett gladiátornak, cselédnek ledolgozni az adósságát, ha egyáltalán tudta valaha, - nem mint ma, börtönbe bevágni és még zabáltatni
abban sem vagyok biztos mik ezek a replikánsok, a filmben elhangzik az android szó is, ami azért teljesen más, szerintem ezek genetikailag módosított sejtekből felépült mesterséges lények, de nincs bennük fém, meg kábel meg ilyen
viszont az érzelem a teremtőjük akarata ellenére csírázik bennük, vagyis Tyrellnek ez gondot okoz
Most az is eszembe jutott, mi van ha a három Blade Runner, a három idő tényezőt jelöli.
Gaff a múlt - erre utalna, hogy neki van a legősrégibb ruhája, kalapja, bottal jár pedig nyilván van rá mód, hogy meggyógyíttassa sánta lábát. Az arcán is forradások vannak, ezeket nyilván okkal tartotta meg, hogy emlékeztessék hibáira. Ő már nem tud megváltozni, de lehet nem is akar.
Holden a jelen - ő egész más, rutinosan teszi fel a kérdéseit, láthatólag élvezi amit csinál, és meg is él belőle, mert szép öltönye van, márkás cigit szív, de nem fejlődőképes, ezért is történik vele az, ami. A legbutább replikáns is túljár az eszén.
Deckard pedig a jövő - ő valójában már belefáradt ebbe az egészbe, és szeretne mást csinálni, de nem tud, ezt a melót is csak immel-ámmal vállalja el, a jó fizetség reményében. S bár ő is alapjában beleragadt ebbe a világba, azért ő képes változni, szeretne kitörni innét. S neki van a leg"modernebb" fegyvere, ez a különleges pisztoly.
persze felfoghatjuk úgyis, hogy volt rabszolga lázadás is az ókorban, de ott is tárgyaknak tekintették őket és a rómaiak számára ez volt a természetes, elkapták, eladósodott, és máris mehetett gladiátornak, cselédnek ledolgozni az adósságát, ha egyáltalán tudta valaha, - nem mint ma, börtönbe bevágni és még zabáltatni
abban sem vagyok biztos mik ezek a replikánsok, a filmben elhangzik az android szó is, ami azért teljesen más, szerintem ezek genetikailag módosított sejtekből felépült mesterséges lények, de nincs bennük fém, meg kábel meg ilyen
viszont az érzelem a teremtőjük akarata ellenére csírázik bennük, vagyis Tyrellnek ez gondot okoz
Most az is eszembe jutott, mi van ha a három Blade Runner, a három idő tényezőt jelöli.
Gaff a múlt - erre utalna, hogy neki van a legősrégibb ruhája, kalapja, bottal jár pedig nyilván van rá mód, hogy meggyógyíttassa sánta lábát. Az arcán is forradások vannak, ezeket nyilván okkal tartotta meg, hogy emlékeztessék hibáira. Ő már nem tud megváltozni, de lehet nem is akar.
Holden a jelen - ő egész más, rutinosan teszi fel a kérdéseit, láthatólag élvezi amit csinál, és meg is él belőle, mert szép öltönye van, márkás cigit szív, de nem fejlődőképes, ezért is történik vele az, ami. A legbutább replikáns is túljár az eszén.
Deckard pedig a jövő - ő valójában már belefáradt ebbe az egészbe, és szeretne mást csinálni, de nem tud, ezt a melót is csak immel-ámmal vállalja el, a jó fizetség reményében. S bár ő is alapjában beleragadt ebbe a világba, azért ő képes változni, szeretne kitörni innét. S neki van a leg"modernebb" fegyvere, ez a különleges pisztoly.
scal · http://filmbook.blog.hu/ 2011.06.12. 19:30:40
egyébként most olvasom, hogy a Coca Colán, és a TDK-n kívül az összes logó, előállítója, csődbe ment, vagy már egyáltalán nem olyan hangsúlyos, mint 1982-ben :D
wmitty · http://utanamsracok.blogspot.com 2012.01.22. 17:59:14
@scal: "... ha a három Blade Runner, a három idő tényezőt jelöli"
Szép gondolat, és számomra tök eredeti is! Le a kalappal.
A fent felmerült dolgok közül kettőhöz szólnék hozzá.
Hátbalövés: szerinte itt egyszerű a képlet. RD, mint BR, tulajdonképpen egy nyomozó, aki egy ügyben nyomoz, tanúkat hallgat ki, gyanúsítottakat keres.
Már a replikánsok szökése is főbenjáró bűn, de itt ugye menet közben gyilkosságok is történnek, sőt, rendőrgyilkosság. Egy potenciális gyanúsított el akar menekülni - ilyenkor egy rendőr lő. Ennyi.
A "Ragyogás"-jelenet: a mozi hőskorában, amiben 1982 is beletartozhatott, többé-kevésbé normálisnak számított, hogy egy stúdió a nála készült filmtekercseket saját tulajdonaként variálta, rendező számára rendelkezésre bocsátotta. Ez nem úgy minősült, hogy iksz rendező ellopott volna valamit ipszilon rendezőtől. Pusztán csak takarékosság: ami már megvan "nálunk" raktáron, azért minek kimenni feleslegesen forgatni. Számos a példa a filmtörténetből.
De ezt nem is emiatt akartam felhozni.
Hanem hogy az eredeti verzióban, mint a recenzió szerzője kiemeli, valamennyire disszonánsnak tűnhet a záró képsor. Úgy dramaturgiailag, mint stílusában, zenéjében, kicsengésében, stb. Számára ez logikai bakugrás, sőt, hiba.
Én ezt sosem éreztem, dacára, hogy egész a legutóbbi időkig az eredeti verzió volt, amit legtöbbször láttam, az képviselte számomra a filmet. Mégis, sosem zavart ezzel kapcsolatban semmi.
Hogy magyarázzam a dolgot, az jutott eszembe: több film is létezik, amely a következővel operál.
A sztori, amely végig kiábrándult, sötét, reménytelen, egy ponton - vagy egész a végén, vagy a hosszabb finálénak tekinthető második felében - váratlanul megváltozik. Történésileg megy minden tovább, ahogy addig, de a körülmények, a háttér valahogy más. Egyre stilizáltabbnak tűnik minden. Elkezdenek a dolgok valószerűtlenül "jól" menni a főhös(ök) számára, korábban megoldhatatlan csávákból kerülnek ki győztesen, és így tovább. A táj, szó szerint és átvitt értelemben is, egyre "fehérebb".
Nos, ezt az elemzők úgy szokták magyarázni, hogy azt jelenti: a főhős valójában, azon a bizonyos ponton - amelyet nem látunk, nem érzékelhető élesen, csak az "előtte" és az "utána", szóval hogy ott és akkor igazából elbukott. Prózaibban: meghalt. Mindaz,amiért addig küzdött, amiben bízott, nem realizálódott. A küzdelem kudarcba fulladt. Vagy másképpen: azáltal győzött a kérlelhetetlen valóság fölött, hogy túllépett rajta, Kilépett belőle.
Ez így talán elég ködösen hangzik, de tényleg van több film, ahol ez a magyarázat felmerül.
Hirtelen ami eszembe jut, mint klasszikus példa: a Kozure Okami sorozat (Lone Wolf and Cube) utolsó epizódja. Amikor Ogami Itto és fia már minden elképzelhető ellenfélen túljut, elkezdenek az ellenfelek gyakorlatilag "leképzelhetetlen" volumenben jönni. És az ellenük való küzdelem mindinkább szürreális jelleget ölt. Amit addig elhittünk, kezd hihetetlenné válni. Már azt mondja a néző: képtelenség, ami történik...
A háttér mindeközben végtelenül stilizálttá válik. Amolyan "Seholország" jellegű beláthatatlan hómezőkön folytatódik a történet. Az ellenségek a semmiből jönnek, hőseink a semmiben tartanak.
A rész címe is erre rímel: White Heaven is Hell.
Nos, az elemzők tehát azt mondják: Ogamiék itt már halottak. Csak álomszerűen folytatódik küzdelmük. Az ő halotti álmukban - avagy a miénkben. Szellemi síkon.
Nem akarom túldumálni a dolgot, de arra gondoltam, az álomszerű lezárás az eredeti BR-verzióban talán ugyanígy értelmezendő. Vagy hasonlóan.
Szép gondolat, és számomra tök eredeti is! Le a kalappal.
A fent felmerült dolgok közül kettőhöz szólnék hozzá.
Hátbalövés: szerinte itt egyszerű a képlet. RD, mint BR, tulajdonképpen egy nyomozó, aki egy ügyben nyomoz, tanúkat hallgat ki, gyanúsítottakat keres.
Már a replikánsok szökése is főbenjáró bűn, de itt ugye menet közben gyilkosságok is történnek, sőt, rendőrgyilkosság. Egy potenciális gyanúsított el akar menekülni - ilyenkor egy rendőr lő. Ennyi.
A "Ragyogás"-jelenet: a mozi hőskorában, amiben 1982 is beletartozhatott, többé-kevésbé normálisnak számított, hogy egy stúdió a nála készült filmtekercseket saját tulajdonaként variálta, rendező számára rendelkezésre bocsátotta. Ez nem úgy minősült, hogy iksz rendező ellopott volna valamit ipszilon rendezőtől. Pusztán csak takarékosság: ami már megvan "nálunk" raktáron, azért minek kimenni feleslegesen forgatni. Számos a példa a filmtörténetből.
De ezt nem is emiatt akartam felhozni.
Hanem hogy az eredeti verzióban, mint a recenzió szerzője kiemeli, valamennyire disszonánsnak tűnhet a záró képsor. Úgy dramaturgiailag, mint stílusában, zenéjében, kicsengésében, stb. Számára ez logikai bakugrás, sőt, hiba.
Én ezt sosem éreztem, dacára, hogy egész a legutóbbi időkig az eredeti verzió volt, amit legtöbbször láttam, az képviselte számomra a filmet. Mégis, sosem zavart ezzel kapcsolatban semmi.
Hogy magyarázzam a dolgot, az jutott eszembe: több film is létezik, amely a következővel operál.
A sztori, amely végig kiábrándult, sötét, reménytelen, egy ponton - vagy egész a végén, vagy a hosszabb finálénak tekinthető második felében - váratlanul megváltozik. Történésileg megy minden tovább, ahogy addig, de a körülmények, a háttér valahogy más. Egyre stilizáltabbnak tűnik minden. Elkezdenek a dolgok valószerűtlenül "jól" menni a főhös(ök) számára, korábban megoldhatatlan csávákból kerülnek ki győztesen, és így tovább. A táj, szó szerint és átvitt értelemben is, egyre "fehérebb".
Nos, ezt az elemzők úgy szokták magyarázni, hogy azt jelenti: a főhős valójában, azon a bizonyos ponton - amelyet nem látunk, nem érzékelhető élesen, csak az "előtte" és az "utána", szóval hogy ott és akkor igazából elbukott. Prózaibban: meghalt. Mindaz,amiért addig küzdött, amiben bízott, nem realizálódott. A küzdelem kudarcba fulladt. Vagy másképpen: azáltal győzött a kérlelhetetlen valóság fölött, hogy túllépett rajta, Kilépett belőle.
Ez így talán elég ködösen hangzik, de tényleg van több film, ahol ez a magyarázat felmerül.
Hirtelen ami eszembe jut, mint klasszikus példa: a Kozure Okami sorozat (Lone Wolf and Cube) utolsó epizódja. Amikor Ogami Itto és fia már minden elképzelhető ellenfélen túljut, elkezdenek az ellenfelek gyakorlatilag "leképzelhetetlen" volumenben jönni. És az ellenük való küzdelem mindinkább szürreális jelleget ölt. Amit addig elhittünk, kezd hihetetlenné válni. Már azt mondja a néző: képtelenség, ami történik...
A háttér mindeközben végtelenül stilizálttá válik. Amolyan "Seholország" jellegű beláthatatlan hómezőkön folytatódik a történet. Az ellenségek a semmiből jönnek, hőseink a semmiben tartanak.
A rész címe is erre rímel: White Heaven is Hell.
Nos, az elemzők tehát azt mondják: Ogamiék itt már halottak. Csak álomszerűen folytatódik küzdelmük. Az ő halotti álmukban - avagy a miénkben. Szellemi síkon.
Nem akarom túldumálni a dolgot, de arra gondoltam, az álomszerű lezárás az eredeti BR-verzióban talán ugyanígy értelmezendő. Vagy hasonlóan.
wmitty · http://utanamsracok.blogspot.com 2012.01.22. 20:12:29
Még valami:
a Voigt Kampf-teszt (a fotónézegetőssel együtt) számomra minden idők legcoolabb mozijelenetei között van.
Előbbi tényleg egy jól kitalált komplex valami, amiből csak ízelítőt látunk a filmben. Hogy jobban megismerje az ember, el kell olvasni Philip K. Dick regényét.
Azt amúgy is ;)
(Ahol, hogy csak ehúzzam a mézesmadzagot, Deckardnak felesége van!, és reggelenként ébredve az éjjeliszekrényen álló hangulatgépen be kell programozniuk, hogy legyen kedvük aznap felkelni...)
a Voigt Kampf-teszt (a fotónézegetőssel együtt) számomra minden idők legcoolabb mozijelenetei között van.
Előbbi tényleg egy jól kitalált komplex valami, amiből csak ízelítőt látunk a filmben. Hogy jobban megismerje az ember, el kell olvasni Philip K. Dick regényét.
Azt amúgy is ;)
(Ahol, hogy csak ehúzzam a mézesmadzagot, Deckardnak felesége van!, és reggelenként ébredve az éjjeliszekrényen álló hangulatgépen be kell programozniuk, hogy legyen kedvük aznap felkelni...)
Vanekur 2012.03.21. 13:39:17
A regényben Rachel a hatodik szökevény replikáns. Arra már nem emlékszem, hogy ott is megsemmisül egyikük a szökés közben, vagy még van valahol egy plusz szereplő. Viszont Zhora figurája egészen más, mint a filmben, és a halála is durvább - ráadásul nem is Deckard öli meg.
Raymound 2013.01.07. 00:05:25
Az egyik labilis elméletem szerint Sebastian az emberek esendőségének egyik jelképe a filmben.. ő is készít magának robotokat, de gyenge, hibás minőségűeket.. ő nem igazi teremtő. Szerintem ennek is lehet köze ahhoz, hogy Batty megöli.
Egyébként nekem az egész színtér inkább a purgatóriumnak tűnik, mint a pokolnak.. ez csak amolyan megérzés.. Azok maradnak a Földön, akik nem elég jók ahhoz, hogy az "off world"-be jussanak..
Egyébként nekem az egész színtér inkább a purgatóriumnak tűnik, mint a pokolnak.. ez csak amolyan megérzés.. Azok maradnak a Földön, akik nem elég jók ahhoz, hogy az "off world"-be jussanak..
MovieManiacs 2013.08.12. 21:57:25
Hello! Zseniális kritika lett! Mindenre kitértél, összeszedett. A film pedig tényleg zseniális, bár én csak a Final cut-ot láttam. Remélem nem gond, ha megkérdezem: A mozis verziót szinkronosan honnét szerezted be? Sajna én sehol nem találom.