Előrebocsátom, hogy fogalmam sincs, mi köze van a magyar címnek a filmhez. A Best Hollywood így adta ki annak idején dvd-n, így kell elfogadni. A televízióban Tolvaj voltam mostanáig címen futott, ami már egy fokkal jobb. Az viszont biztos, hogy A vér nem válik vízzé még az amúgy is aranykorát élő, különleges hongkongi filmgyártásnak is az egyik legkülönlegesebb darabja.
Kedvenc rendezőnknek, John Woo-nak már igazán nem volt hova tovább... A bérgyilkos és a Golyó a fejben megrázó, nyomasztó története után nem csoda, ha valami könnyedebb témára vágyott. Persze a film elején még nem tudhatjuk, mire megy ki a játék, elvégre a Szebb holnap 1 és a Golyó a fejben is hasonlóan vidám, humoros filmként indult, aztán mind tudjuk, mi lett belőlük. A stáblistán örömmel vehetjük észre, hogy John Woo ismét maga mellé vett két írótársat, így reméltem, búcsút mondhatok néhány felesleges bakinak. Igazam is lett: a dialógusok nem nevetségesek, csak szimplán közhelyesek, a történet pedig nagyon nincs egyben, ráadásul a film humora finoman szólva is gyermeteg. Szerencsére itt van nekünk ismét a hongkongi szupersztár Chow Yun Fat, aki újfent egy szenzációs alakítással lepte meg a nagyérdeműt. Leginkább komikusi vénájára volt szüksége ebben ezúttal, amit kiválóan sikerült kamatoztatnia, a film legviccesebb pillanatai mind hozzá fűződnek, ezen kívül tökéletesen hiteles a visszavonult, tolószékbe került nagy tolvajként, illetve megtudjuk, hogy valahol mélyen, benne is él egy Jackie Chan. Ráadásul többet bolondozik a kerekesszékben, mint bárki a filmtörténetben. Végül az utolsó percekben láthatjuk a Távol Kelet legcoolabb emberét, a hidegvérű bérgyilkost, amint háziasszonyként ugrándozik gyorsított felvételben. Ha másért nem, hát ezekért a pillanatokért érdemes mindenkinek egy próbát tennie ezzel az alkotással. Egyébként ebből a filmből is kitűnik, hogy a francia és a hongkongi vígjátékok humora mennyire közel áll egymáshoz, így csak az tudja igazán értékelni, akit nem riaszt el ez efféle ripacskodás, amit ezekben az alkotásokban láthatunk.
Nem csak ennyiben köthető a francia stílushoz A vér nem válik vízzé. Nagy előnye a filmnek, hogy az első fele Franciaországban játszódik. Kivételes élmény ezen a jellegzetes európai helyszínen, ebben a jellegzetesen európai műfajban látni kedvenc hongkongi szereplőinket. A film egyik csúcspontjának számító, meseszerű, mégis izgalmas jelenet után pedig egy tipikus John Woo-s akciójelenetben találjuk magunkat (persze ezúttal szigorúan vér nélkül), majd pedig egy remek autósüldözést is láthatunk, igencsak meglepő végkifejlettel. Később a komikus jelenetek közé szorul némi dráma is, ahogy a tolószékbe került Chow Yun Fat-al kegyetlenkednek. A másik főszereplő, a Szebb holnap és a Szellemharcosok filmekből már jól ismert Leslie Cheung egy teljesen korrekt alakítást nyújt, igazából nincs sok dolga, Chow Yun Fat karakterét ezerszer jobban írták meg. A történetből ugyan kezd kirajzolódni egy szerelmi háromszög lehetősége, de akárcsak A bérgyilkosban, ezúttal is teljesen elsikkad ez a szál. Elintézik annyival, hogy Chow Yun Fat azért nem marad a csaj mellett, mert szabadságra vágyik. Ehhez képest a finálé után felesleges harmadikként, babysitterként láthatjuk viszont. Szerintem ebből is kitűnik, hogy a történetet nem igazán lehet komolyan venni. Kong Chu, A bérgyilkos tragikus sorsú szereplője ezúttal egy becsületes rendőrtisztet játszik, akit hőseink apjukként szeretnek, de az ő karaktere teljesen elsikkad, pedig a főgonoszt játszó Kenneth Tsanggal együtt sokkal több mindent kihozhatott volna belőlük a forgatókönyv, de elmaradt ez is, akárcsak a John Woo-ra olyannyira jellemző, morális mondanivaló.
Egyvalamiben viszont verhetetlen a film. Olyan humoros ötletparádét (horgászbot, robbanó cipő) kapunk némely akciójelenet alatt, - különösen igaz ez a fináléra - amely miatt egyszerűen nem tudjuk nem élvezni az élményt, a rengeteg hiba ellenére. Ez, illetve a hongkongi filmekhez képest különös, európai hangulat emeli ki az átlag, hongkongi akciók egyébként sem szürke sűrűjéből. És persze Chow Yun Fat alakítása. John Woo pedig ezután a kis európai kikacsintás után, következő hongkongi filmjében már az USA felé fog kacsintgatni.
Később John Woo elkészített a televízió számára egy remake-t is, amely egy tévésorozat pilot epizódja lett.

A bejegyzés trackback címe:

https://santinofilm.blog.hu/api/trackback/id/tr292279090

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2010.11.19. 17:23:32

Szerintem ezt a filmet is láttam még jó régen. És ha a közepén található akciót kivesszük - amikor hirtelen mindenki megkomolyodik - akkor ez egy Jackie Chan film.

Chow alaposan felültetett ezzel a rokkant lettem mostanáig szereppel. Komolyan elhittem, és szó mi szó emiatt is van hogy kicsit szétbaszták az akciókat. Nem rossz nem mondanám, de azért nem egy kiemelkedő Woo mű. Amit viszont meg illik jegyezni, a technikai színvonal. Igazából már a Szebb Holnapban is felbukkannak, polaroid gépek, nyomógombos telefon, meg olyan berendezési tárgyak amik náluk bizony kemény 10 évest késtek.

Szóval így néz ki egy nép, aki "ázsiához" tartozik, túlélt jó pár 20. századi őrjöngést, vérengzést, nyomort, megszállást és azt, hogy 1997-ben visszacsatolták Kínához.

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2010.11.19. 17:28:30

Ja igen, még annyi, nem is tudtam, hogy a lézerfényeket lehet látni vörösboron keresztül, a következő bevetésemen feltétlenül kipróbálom.

Santino89 · http://filmbook.blog.hu/ 2010.11.20. 02:07:16

Teljesen egyetértek, kivételesen semmibe sem tudok belekötni :D
Te eszeld ki az akciót, én viszem a bort!
süti beállítások módosítása