2009.09.24. 21:10
A tégla
Ennek az írásnak a szerző által feljavított, kiegészített változatát megtalálhatjátok a FILMBOOK.blog.hu-n!
2004 végén láttam először dvd-n a Szigorúan piszkos ügyeket. Máig az egyik legigényesebb és legjobban elkészített távol-keleti film, pedig azóta még több ázsiai produkciót néztem meg. E film nagyszerű forgatókönyve, színészei, fényképezése, és zenéje nagy hatással volt rám, ráadásul bárkivel is néztem meg, mindenkinek tetszett, mert izgalmas volt, és végig fent tudta tartani a feszültséget.
Nagy sikert aratott világszerte, és megújította a hongkongi mozit. Az eddigi bűnügyi filmek általában akcióközpon
túak voltak, a történet háttérbe szorult. A SzPÜ-ben ez megváltozott, nyugati mintára a forgatókönyv került előtérbe és a színészi játék. Olvastam egy cikket, mely úgy jellemezte a film képi világát, mintha a Szemtől szemben hideg kékségét ötvözné az operatőr a Michael Bay féle kameramozgásokkal. És tényleg. Tehát a film annak köszönhette népszerűségét, hogy nyugati mintára készült, és nagyszerű elemeket forrasztott sikeresen egybe, nem mellesleg pedig a legnagyobb és legjobb hongkongi színészeket láthattuk a főbb szerepekben.
Az USA-ban ugyan bemutatták, de csak néhány moziban, hírverés nélkül, hogy lehetőleg senki se tudja megnézni. Akkor már megvették a megfilmesítési jogot, így érthető, hogy egy nagy sikerű filmnek miért kellett a nyilvánosság előtt rejtve maradni. Kétféle remake készülhetett ebből a filmből; vagy egy az eredetihez hasonló színvonalú, értékes alkotás, vagy pedig egy akcióval feldúsított, tipikusan mai hollywoodi film. Amikor kiderült, hogy 
Martin Scorsese lesz a rendező, megkönnyebbültem. (A Casino az egyik kedvenc filmem; látványos, isteni színészek, remek zenék, csodálatos forgatókönyv, jó dumák, nők, fény, csillogás, bukás, gengszterek… Szerintem még a Nagymenőknél is jobb alkotás, bár azt soha nem láttam normális szinkronnal, ami azért hátrány. De az Aljas utcák is jobban tetszett, mint a Taxisofőr, ami szintén furcsa, hiszen általában az utóbbit szokták isteníteni.) Elgondolkodik az ember, hogy ennél jobb kezekbe nem is kerülhetett volna ez az alapanyag. A színészekről pedig akkor még nem is szóltam; kezdésnek már is itt van minden idők egyik legnagyobb színészegyénisége Jack Nicholson, mint gengszterfőnök. Már miatta érdemes lenne beülni egy filmre, pláne ha újra negatív szerepben láthatjuk. Aztán itt van még Leonardo DiCaprio, akiről már a Rómeó+Júlia óta tudom hogy nem akármilyen aktor, de a Titanic óta mindenki egy nyálas szépfiúként könyvelte el, mikor ennél jóval többre képes. (Az elkészült film ezt bizonyította is.) De a többiek sem akárkik; Matt Damon, Mark Wahlberg, Martin Sheen, és Alec Baldwin neve mindnyájunk számára mond valamit.
SPOILER!!!!! (hegyek)
Már csak a filmet kellett megnézni. Az első pár perc Jack Nicholson narrációjával maga a tökély. Ennél jobb kezdést nem is álmodhatna az ember. Színvonalasan is folytatódik; párhuzamosan, gyors vágásokkal láthatjuk a két fickót beépülni az ellenség soraiba. Hangulatosabban é
s jobban indít a remake, mint az eredeti. Nem semmi, bár Scorsesetől ezt el is várjuk: Filmjei általában fantasztikusan jól indulnak. Ezután a cselekmény másképp kezd el bonyolódni, mint a SzPÜ-ben, ott elintézték pár montázzsal azt, amit itt fél óráig nézhetünk. Ezalatt hallhatunk remek szövegeket, pár jó poént, néhány jól összeválogatott zenét, és hüledezhetünk az őrült gengszterfőnök szerepében parádézó Nicholsontól.
A történet ezután elég szigorúan követi a Szigorúan piszkos ügyeket. Innentől kezdve nem sok meglepetés érheti azt, aki látta az eredeti művet.(Bár azért előfordul néhány: az egyik legzseniálisabb húzás, hogy a Nicholson játszotta gengszterfőnök maga is besúgó. Matt Damon épp ezért fordul ellene, nem pedig kitalálja egyszer csak, hogy jófiú akar lenni, mint az eredetiben.) Ezenkívül a DiCaprio által játszott karakter, jóval hangsúlyosabb szerepet kap, mint Matt Damoné, ami érthető is, hisz folyamatosan életveszélynek van kitéve, Damonért annyira nem lehet izgulni. A laza beszólások, Nicholson őrülete, a brutalitás már nem hat újdonságként, az első óra után, addigra már megszoktuk és ugyanazt kapjuk feldúsítva mint az eredeti filmben. Van pár meglepő pillanat, amikor a remake néhány új jelenetével és cselekményszálával egyértelműen túltesz az elődjén.
Szintén meglepett még az, (utólag belegondolva persze tök egyértelmű), hogy a hongkongi filmből átvett drámai jeleneteik az amerikai változatban egyszerűen nincsenek rám akkora hatással. Vegyük például a rendőrfőnök ledobását a tetőről. Az eredetiben hirtelen ráesik egy taxira, lassítás, vmi szomorú, kínai ballada, majd szintén lassítva drámai lövöldözés, közben pedig Tony Leung arcáról mindent le tudunk olvasni: a szomorúságot a felügyelő haláláért, a saját tönkrement életéért (hisz a felügyelő tudta egyedül, hogy kicsoda ő valójában), a megdöbbenést és a kiábrándultságot. Ezzel szemben most mi van? Martin Sheen egyszerűen szétfröccsen a járdán. Leo sokkot kap. Mi is. Szolid lövöldözés. Ennyi. És hogy ez miért tök egyértelmű? Mert Scorsese filmről beszélünk. És a mester minden alkotásában az erőszakot szenvtelenül és kívülállóként ábrázolja. A Casino végén az Joe Pescit szarrá verik egy baseball ütővel, majd élve eltemetik. Pár másodperc alatt mindenféle finomkodás, zene és hatásvadászat nélkül. Sokkol minket, és nem akar érzelmileg bevonni.
Azonban ha így nézzük, az sem teszi jobbá a film végét. Itt nem lett volna szabad változtatni a hongkongi filmen. Semmi szükség nem volt a fináléhoz még egy emberre, akit jól fejbe lehet lőni. Így már túlzás. (Pláne ha hozzávesszük Matt Damon szükségszerű halálát). Ráadásul mindegyiket direktben mutatva. Leo halála persze szintén sokkol minket, de az utána következő fejbelövősdi egyesek számára akár humorosnak is tűnhet. (Igen, mert moziban jópáran hangosan nevettek ennél a résznél, bár szerintem annyira nem vicces, ha 3 embert fejbelőnek.) Az utolsó képkockára azonban végképp nincs bocsánat. Patkány a tornácon. 
Köszönjük Mr. Scorsese, értettük a leheletfinom célzást! E hibák ellenére azonban mégis azt kell hogy mondjam, hogy már nagyon rég nem láthattuk ennyire jó, színvonalas gengszterfilmet.
Szóval a remake korántsem rossz; véresebb, sokkolóbb, viccesebb mint az elődje. A színészek mindkét filmben kiválóak, bár az amerikai változatban lényegesebben látványosabb alakítást produkálnak, a forgatókönyv nagyobb teret is ad nekik erre. És persze nem szerepel egy akkora egyéniség sem a hongkongi movieban, mint Jack Nicholson. Az eredetiben jobb a fényképezés, de az újban sokkal jobbak a zenék. Az meg, hogy remake, semmivel sem teszi rosszabbá Scorsese filmjét. A Szigorúan piszkos ügyek történetileg és technikailag is nagyon sokat köszönhet a nyugati filmeknek, mégse olvassa ezt a fejére senki. A folytatásai pedig bevallatlanul, loptak amerikai filmektől. A SzPÜ 2 például olyan, mintha a Keresztapát és a Casinot, meg néhány jelentéktelen zsarufilmet ifjú hongkongi színészekkel játszatnánk el.
A dvd-kiadás is olyan mint a film. Lehetne jobb is, de azért így is elég jó. A jó minőségű papírfekniben, egy fekete tokot találhatunk, füzetecske vagy jelenetválasztás nélkül. A menü szép, állóképes, a Dropkick Murphys Shippin’ up to Boston című száma hallható, amely a számomra a film csúcspontját jelentő jelenetnél hangzik el (másodszorra). Amikor Nicholsonék indulnak a raktárba. Nagyon hangulatos és felkészít minket az utána következő, remekül megvág
ott és intenzív leszámolásra. (Ez a rész pl sokkal jobb mint az eredetiben). A filmet elindítva láthatjuk, hogy a képpel semmi komolyabb gond nincs, de lehetne sokkal élesebb is. (Például a Casino Royale hasonló hosszúságú film, mégis sokkal szebb a képe.) A hang pedig… a moziban emlékszem a lövéseknek olyan éles és hangos hangjuk volt mintha tényleg lövöldöznének… itt meg… mint bármelyik filmben. A zene sem szól annyira dinamikusan, mint a moziban. A szinkron profi munka nagyszerű színészekkel. Bár kicsit finomították a szöveget és pár poént is lehagytak, de azért elég jó. Ja, csak Jack Nicholson hangját szúrták el. Reviczky végigripacskodja az egész filmet, helyenként affektál, nyávog, ami nem illik a jó öreg Jackhez, így maradok az eredetinél. Az extralemez tartalmát egyszer meg lehet nézni, de semmi különös igazából, ennél sokkal jobb extrák szoktak külön lemezt kapni.
2 komment
Címkék: akció dráma jack nicholson
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
scal · http://filmbook.blog.hu/ 2010.11.18. 12:39:40
Mellesleg a kelet is legalább annyit lopott a nyugattól, mint fordítva.
